2010. március 26., péntek

Piroska és a sárkány

Anna az idei farsangon Piroskának öltözött. Varrtam neki piros kapucnis köpenykét és szoknyát, és bár nagyon tetszett neki, azt nem engedte meg, hogy lefényképezzem bennük. Az óvodai fotózáson azonban sikerült megörökíteni a mosolygós Piroskámat :-)

Tavaly augusztus óta kedvenc zenéje Gryllus Vilmostól a Maszkabál, azóta csak ez megy az autóban, ha ő is benne utazik. A Lovag és sárkány az egyik kedvence, a minap megkérdezte:
- A lovag miért hagyta meg a sárkány egyik fejét?
- Mert a küzdelemben mindketten nagyon elfáradtak, és megbeszélték, hogy nem harcolnak tovább, hanem elmennek pihenni.
- A lovag visszament a várába?
- Igen. És szerinted hova ment a sárkány? - kérdeztem vissza.
- Elment a sárkánykórházba, és a sárkányorvos megkereste a sárkány fejét, visszatette a helyére és bekötözte, majd megkereste a következőt, azt is visszatette a helyére és bekötözte, és amikor az összes fejét visszatette, utána a sárkány lepihent, hogy hamar meggyógyuljon.

Hát igen, ez történt azalatt, amiről a mesék csak annyit írnak: és boldogan éltek, amíg meg nem haltak :-)

Még egy Veronikát érintő nagy eseményről számolok be: kedden kibukkant az első két fogacskája alul. Még inkább tapintható, mint látható, de már fogak :-)

2010. március 24., szerda

Szívecske

Ancsáé a következő RR-kendő, amire hímeztem. Már csk két szívecske hiányzik róla, nagyon szép terítő lesz belőle :-) (A fotók eléggé kapkodva készültek továbbadás előtt, meg is látszik...)



2010. március 15., hétfő

Veronika egy éves

Ez a nap is elérkezett, kisebbik leánykánk egy éves lett hajnali 3:42-kor.

Ügyesen integet és mondja, hogy "pápá", valamint sokszor mondja, hogy "apa-apa", de ez univerzálisan sok minden mást is jelent: kérem, tessék, nagyon vidám vagyok, tetszik ez a játék, vegyenek fel...
Szereti a kukucs-játékot ("ku"), és a balam-balam-buccot ("b"), különösen szereti lefejelni a rózsaszín plüssvízilovát.
Ha a földön szöszmöszt talál, két ujjal felemeli és odanyújtja nekem.
Rettenetesen élvezi a pancsolást a kiskádban, ha belelendül, a fürdőszoba úgy néz ki, mint cunami után...
Már egy jó ideje viharos sebességgel közlekedik négykézláb, kapaszkodva pedig egyre ügyesebben lépeget.
A végére hagytam a kedvencemet, ahogyan puszit cuppant :-))




2010. március 13., szombat

10 éve történt...

2000-ben, épp ezen a napon a húgomért mentem egy szülinapi zsúrba. A párom tanácsára (millió puszi neki érte!) egy másik útvonalon közelítettem meg a célhelyszínt, mint eredetileg terveztem. A szemem folyamatosan a járdát pásztázta, nehogy canis mergába lépjek, míg egyszer csak a járdaszegély mellett észrevettem valamit. Hm, olyan, mintha kiszóródott gyöngy lenne, de az nem lehet. Jó, de akkor mi. Visszaléptem, és kiderült, hogy tényleg gyöngy! A járda mellett hevert egy cipős doboz, az egyik sarka kiszakadt, onnan ömlött ki a gyöngy, üvegszilánkok kíséretében. Levettem a doboz tetejét, és rengeteg gyógyszeres üveg volt benne, félig vagy tele gyönggyel. Az egyik ilyen üvegcse tört szét, és hívta fel a figyelmemet a kincsre, mert ez aztán kincs a javából :-) A hátizsákomba beletettem az összes ép üveget. Otthon átmostam a gyöngyöket és az üvegeket is, mert elég dohos szaguk volt. Remek minőségű gyöngyök, cseh gyártmánynak tippeltem őket. Beszkenneltem az akkor készült fényképet:


Azóta sok szépséget fűztem belőlük, és néha eszembe jut, vajon ki és miért dobta ki őket...
Nektek van ötletetek? És esetleg hasonló kincslelő történetetek?

2010. március 12., péntek

Korszakok, egyebek

Lezárult egy korszak, Veronikát - kissé megkönnyezve - csütörtök reggel szoptattam meg utoljára. Több mint egy hónapja elhúzódó köhögésben szenvedek, melyet kéthetente nátha díszített - most is. Alaposabb vizsgálat kiderítette, hogy orrmelléküreg- és homloküreg-gyulladásom van. Kaptam rá célzott antibiotikumot, amivel szoptatni nem szabad. Veronika hamarosan egy éves lesz, sok mindent eszik már, anyatejet egy jó ideje már csak desszert jelleggel kért és kapott, úgyhogy az egészségem érdekében megtörtént a végleges elválasztás. Ma reggel nem is látszott rajta, hogy hiányolná.

Kedden újabb korszak kezdődik. Mivel hétfőn Veronika egy éves lesz, elmegyek gyesre, és mellette itthonról fogok dolgozni félállásban. Nem mintha unatkoznék itthon, vagy bármi, de azt hiszem, a mai világban ezt nem kell hosszasan magyarázni. Ehhez persze a dolgok olyan remek összhatása szükséges, mint a) itthonról űzhető foglalkozás, b) remek munkahely, c) áldott jó kislány, aki minimum két órát alszik délelőtt, majd még eljátszadozik a kiságyában is. Róla bővebben majd még mesélek szülinapján.

Ennek egyenes következménye, hogy még kevesebb időm lesz kézimunkázni, így a Hímzések, gyöngyök, egyebek mottóból főként az egyebekről fognak szólni a bejegyzéseim, ha nem akarom, hogy a blogom bepókhálósodjon. A hímzést, gyöngyözést persze nem hagyom abba, de lassabban fogok mindennel haladni, és ígérem, hogy mindent megmutatok majd :-)

Sunshine award

Két kedves blogoló is megtisztelt ezzel a díjjal, Kata és Phan, köszönöm szépen :-)

2010. március 2., kedd

Kétéves évforduló

Két éve ezen a napon kezdtem el hímezni a lobogót hímző nőt, hivatalos nevén a The Stitching the Standardet.

A jeles esemény alkalmából ma elő is vettem, de alig 70 öltést tudtam hímezni a nő feje fölött. Úgyhogy nem készült fénykép a "haladásról", hanem az előző fázisról teszek fel fotót, amely a 25. hímzésnapon készült.

Golden Kite minta, 68 + 25 kevert színt tartalmaz, két szállal, DMC-vel hímzem 16-os fehér Aidára. 180 x 405 = 72 900 öltésből áll, 28 x 64 cm lesz, amikor elkészül.








LinkWithIn

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...